Gyógytorna, fizioterápia, gyógymasszázs, lelki megújulás

Kérem válasszon az oldalsáv (jobbra) menüpontjai közül.

Share

Új rendelő!

Az új cím:

 

I. kerület Hattyú u. 7.

 

Várok mindenkit új rendelőmben a régi szeretettel!

Budapesti gyógytorna

 

Parkoló díjas övezet!

Share

ÚJ TERÁPÁS LEHETŐSÉG

Acu-Taping terápia már a Budapesti Gyógytornánál is!

Bővebben hamarosan!

Share

A masszázsokról

Svéd masszázs

A mai világban a gyors megoldások a nyerők, így a masszázs renenszánszát éli. Ez egy gyors fájdalomcsillapító, közérzetjavító technika ezért nagyon kedvelt manapság.

A svéd masszázs elnevezés Henrik Ling svéd vívómester nevéhez fűződik, Ő volt az aki rendszerbe foglalta a  ma is  használatos fogásokat, ezért nevezzük ezt a masszázsfajtát Svéd masszázsnak. A svéd masszázs alkalmas fájdalmak oldására, izomgörcsök megszüntetésére, kevéssé mozgó ízületek mozgástartományának növelésére. Ha fáradtak vagyunk felfrissít, ha pedig feszültek lennénk ellazít. Általa elérjük szervezetünk megfelelő működését, a testi, szellemi harmóniát és fokozhatjuk teljesítőképességünket.

A masszázs kezelésnél, mint minden egyéb terápiás eljárásnál nagyon fontos betartani a fokozatosságot, hogy folyamatos javulást, kedvező változásokat tudjunk elérni.

Egy masszázs lehet 30 perc, ami 1 testtáj, vagy 2 végtag masszázsát jeleni ,illetve lehet 45-60 perc, ami részmasszázs vagy fél test masszázs lehet (pl: csak hason fekve, vagy csak háton fekve történik a masszázs), végül lehet 90 perc, ami  teljes test masszázst (has, mellkas, arc, fej kezelésekkel) foglal magában.

 

Reflexzóna masszázsok

Ezek a masszázsok speciális gyógymasszázsok. Ide tartozik: a Szegment masszázs, a Kötőszöveti masszázs és a Perioszteális masszázs.

Kiknek ajánlható?

Belgyógyászati betegségben szenvedőknek pl: szív és érrendszeri problémák esetén, légúti betegségben szenvedőknek, gyomor és bélrendszeri betegségek esetén, illetve  mozgásszervi problémákra is.

Hogyan hatnak?

Mindhárom masszázs azt használja ki, hogy a belső szerveink idegrendszeri összeköttetésben állnak  a bőrfelülettel, az izmokkal, kötőszövetekkel. Így reflexes átkapcsolás révén érhetünk el pozitív hatásokat. Jellemzően a Vegetatív idegrendszerre gyakorolunk ezzel hatást és paraszimpatikus irányba próbáljuk terelni a szervezetet, mert  az az állapot, mely jobb keringést, fájdalom csökkenést és gyorsabb gyógyulást eredményez.

 

Kismama masszázs

A gyermekvárás időszaka a  női test számára rengeteg változással jár és ennek a megkönnyítésére fejlesztették ki a kismama masszázst A kismama masszázs egy nagyon lágy, kellemes ellazító masszázs, mely a terhesség 12. hetétől javasolható a 38-39. hétig.

Ez a masszázstípus is a svéd masszázs fogásait használja.  A kismama masszázs nem a hagyományos testhelyzetben történik, hanem oldal fekve vagy félig ülő testhelyzetben. Bizonyos testtájak kimaradnak a masszázsból, mert ezek negatív hatással bírnak a terhesség lefolyására.  Figyelmet kell viszont fordítani az esetleges végtagduzzanatokra, izomfájdalmakra és túlterhelt területekre.

Share

‘GYERMEKLÁB – GYERMEKCIPŐ’

Hogyan fejlődik a láb és hogyan válasszunk jó cipőt gyermekünknek!

Nincs új a nap alatt mondhatnám, mert már újdonságot nem tudunk válaszolni a „Milyen a jó gyermekcipő?” kérdésre. Cikkem összefoglaló jellegű. Megpróbáltam a legfontosabb információkat összeszedni, amit a szülőknek gyermekcipő választáskor érdemes figyelembe venniük.

A gyerekek 98%-a egészséges lábakkal jön a világra, de a felnőttek 60%-ának már valamilyen láb-deformációja van. Az ilyen jellegű problémák már gyerekkorban kialakulnak és okozóik nagymértékben a nem megfelelően megválasztott lábbelik.

A lábfejlődés szempontjából kiemelkedő fontosságú időszakot jelent a születéstől a kisgyermekkorig (0-2) tartó időszak, amikor a lábfej csontozata még nagyon képlékeny. A babák és kisgyermekek lábai nem kicsinyített másai a felnőtt lábaknak, mert a kemény csontok helyett inkább porcok képezik, melyek ugyanolyan rugalmasak, mint az orrunkban és fülünkben található porcok. Az évek során ezek a porcok szilárdulnak meg és fejlődnek csontokká gyermekünk lábában

Az újszülött talpán nem látszik a későbbi lábboltozat homorulata, hanem teljesen lapos, de ez nem azt jelenti, hogy a gyermekünknek később lúdtalpa lesz. A lábboltozat a 2. év folyamán alakul ki a járás hatására. Ha a járás nem megfelelő vagy késik, a lábboltozat fejlődése is késik. A lábboltozat megerősödését szolgálja, ha a felállás, állás és járás megtanulása és gyakorlása nem puha matracon, hanem stabil felületen történik. Erre tekintettel kell lenni a járóka és ágy berendezésekor. A gyermek felállását és járását nem szabad siettetni.

Nem kell megijedni, ha a gyermek az állás, járás megindulásakor kissé csámpás. Minden egészséges gyermek úgy áll fel, hogy sarka kissé befelé dől és a boka belső része még lejjebb van. Ilyenkor sok szülő hiszi azt, hogy gyermeke lúdtalpas, pedig nem erről van szó. Legtöbbször ez egy teljesen természetes folyamat, hiszen a terhelés megindulásával kezd el kialakulni az izomzat. A felállást követő oldalazó lépegetésekkor láthatjuk, hogy a kicsi lábujjait behúzva (bekarmolva) szinte belekapaszkodik a talajba. Ilyenkor jobb, hogyha nem adunk még rá cipőt, mert mezítláb nagyon intenzíven fejlődnek a lábizmok. Ebben az időszakban csúszásgátlós zokni vagy bőrdarabokból varrott puha talpú mamusz az ajánlatos a lakásban.

Egészséges, ha fűben, homokban, földes talajon mezítláb jár, mert az apró egyenetlenségek segítenek a láb kis izmainak edzésében és nem terül úgy szét a lábfej. A kemény, sima felülettel más a helyzet: a láb elülső része szétterül, ezért befelé fordul a sarok.

Ha cipőt húzunk a kicsire, fontos, hogy a lábbeli talpa ne csússzon, és védelmet nyújtson az időjárás és a talaj viszontagságai ellen. Használt, kitaposott cipőt ne adjunk a gyermekre, mert minden gyermek lábfejlődése más, így egy használt cipő egészségtelen helyzetbe kényszerítheti lábát.

A gyerek cipője ne legyen se kicsi, se nagy. Egy gyerek nem tudja magának pontosan állapítani, hogy nyomja-e a cipő vagy sem. A gyerekeknek általában jóval magasabb a fájdalomküszöbük, mint nekünk felnőtteknek, így előfordul, hogy míg mi, a kényelmetlen cipőket csak rövid ideig tűrjük, addig a gyerekek hordják azokat tovább is. Ennek következtében észrevétlenül alakulhatnak ki nyomási pontok és egyéb problémák. Ez azt jelenti, hogy a szülőknek rendszeresen meg kell vizsgálniuk a cipőket és a lábakat, figyelni kell az esetleges piros foltokra a lábak külső és belső oldalán, a lábujjízületekre, a lábujjhegyekre és a sarokrészre is. A „Majd belenő.” mondatot is felejtsük el, mert a túl nagy cipő is rontja a lábak fejlődését. A túl nagy cipőben nem tud a láb megfelelően gördülő mozgást végezni így romlik a járás minősége és sokszor elesik, elbotlik a túl hosszú cipő miatt a gyermek. A lábnak a megfelelő fejlődéshez és a jó talajérintkezéshez megfelelő méretű cipőre van szükség.

Soha ne vásároljunk cipőt próba, illetve előzetes talpmérés nélkül! Meg kell mérnünk a gyerek lábát és ehhez 0,5 – 1 cm-t hozzáadni, hogy járás közben a gyerek lába kényelmesen tudjon mozogni a cipőben. Cipőpróbánál ezt úgy is megállapíthatjuk, ha mutatóujjunkat a gyerek sarkánál bedugjuk a cipőbe – ha éppen, szűken befér, akkor jó a méret. Fontos, hogy a cipő orra elég magas legyen, hogy kellő mozgásteret biztosítson a lábujjaknak. Speciális cipőknél a mérési mód eltérhet.

Milyen gyakran kell a gyerekek lábát megmérni? Ahhoz, hogy a gyerek cipője se túl nagy, se túl kicsi ne legyen – a kis lábacskákat 2-3 havonta meg kell mérni. 2-3 éves korban a gyerekláb ugyanis évente körülbelül két-három méretet nő: óvodás- és kisiskolás korban 2, később, pedig 1 vagy 2 méretet.

Milyen a gyerekcipő?

(Dr. Bender György: Gyermekláb, gyermekcipő)

1. Kéregrész

A legfontosabb, hogy hat éven aluli gyerekre ne adjunk olyan papucsot, szandált, aminek hátul nincs kérge. Az egészséges lábbelinek ugyanis az egyik feladata az, hogy egyenesen tartsa a sarkat és megakadályozza annak befelé fordulását, dőlését. Ez megoldható például úgy, hogy a cipő belső részén a sarok körülbelül fél centivel vastagabb, ez az úgynevezett supináló sarok. A másik lehetőség a sarokfogó, mely egyenes vagy kissé kifelé dőlő, s ezt egészíti ki az előre vezetett kéregrész.

2. Középrész

Kifejezetten káros a gyerekcipőbe eleve beépített magas lúdtalpbetét használata. Ez nem tévesztendő össze az úgynevezett lágyékbetéttel, mely a sarok és a bütyökrész között ívelő, két végén támaszkodó, rugalmas híd. Ez ugyanis a beépített lúdtalpbetéttel ellentétben nem emeli a hosszboltozatot. (Ha emelné, akkor a hosszboltozatot tartó izomzat gyengülne, hiszen nem kellene dolgoznia.) Szintén nem minősülnek beépített betétnek a plasztikus talpbélések és ujjkapaszkodók sem.

3. Előrész

Fontos, hogy a cipő orra kellő mozgásteret biztosítson a lábujjaknak. A belső rész ennek érdekében legyen egyenes, kellően magas. A szandálok belső hossza legalább fél, a cipőcskéké egy centiméterrel hosszabb, mint a gyerek lába.

4. Talp

Akkor jó, ha könnyű és hajlékony, nem csúszik a legkülönfélébb felületeken sem. (Próbáljuk meg kettéhajtani a cipőt, ha elég rugalmas a talp ez viszonylag könnyen megy). A vastag talpú, nehéz cipők talán tartósabbak, de nem segítik elő az egészséges lábfejlődést, illetve baleset veszélyesebbek lehetnek.

5. Alapanyag

A gyerekek lába erősen izzad (óránként 0,5 – 1 gramm izzadsággal kell számolni), ezért ügyeljünk a természetes alapanyagokra! Mivel a talp műanyagból, gumiból készül, különösen fontos, hogy a talpbélés és a belső borítás textil vagy valódi bőr legyen, a felsőrész, pedig szintén valódi bőr. Ezek az anyagok megfelelően szellőznek, ugyanakkor jó támaszt adnak a lábnak minden irányban.

6. Széltében is, hosszában is

Jó volna, ha az apró cipőknek nem csupán a hosszát, hanem szélességét is gyerekünk lábmérete alapján választhatnánk meg, mivel a láb a járás és az állás közben széltében és hosszában is mozdul, a cipőnek ezt az oldalsó mozgást is figyelembe kell vennie. A láb első része az elrugaszkodáskor szélesebb. Ha a cipő nem hagyja meg ezt a mozgásteret, akkor megnyomódik a bütyök.”

Végezetül, mivel a láb és lábujj deformáció a felnőttkorban nagyon elterjedt jelenség, külön figyelmet kell szentelni gyermekkorban a lábak és a lábujjak egészséges fejlődésének. Tény, hogy minél többet tornáztatjuk a lábakat, annál erősebbek lesznek. Minden életkorban hasznos a lábtorna. A járás folyamatában a legfontosabb és egyik legérzékenyebb szerv a talp. Ezért tanácsos, hogy a gyerekek sokat szaladgáljanak mezítláb. Ha tehetjük füvön, homokos vízparton járassuk mezítláb gyermekünket, mert nem csupán egészséges, hanem élvezetes is az egész család számára.

Tehát a gyerekcipők nem akadályozhatják a lábat és a lábujjakat a szabad fejlődésben. Kiképzésükben és használatukban azt az érzést kell kelteniük, mint amikor a gyermek mezítláb jár.

Fenyvesi Ildikó

gyógytornász

 

Share