Hogyan fejlődik a láb és hogyan válasszunk jó cipőt gyermekünknek!
Nincs új a nap alatt mondhatnám, mert már újdonságot nem tudunk válaszolni a „Milyen a jó gyermekcipő?” kérdésre. Cikkem összefoglaló jellegű. Megpróbáltam a legfontosabb információkat összeszedni, amit a szülőknek gyermekcipő választáskor érdemes figyelembe venniük.
A gyerekek 98%-a egészséges lábakkal jön a világra, de a felnőttek 60%-ának már valamilyen láb-deformációja van. Az ilyen jellegű problémák már gyerekkorban kialakulnak és okozóik nagymértékben a nem megfelelően megválasztott lábbelik.
A lábfejlődés szempontjából kiemelkedő fontosságú időszakot jelent a születéstől a kisgyermekkorig (0-2) tartó időszak, amikor a lábfej csontozata még nagyon képlékeny. A babák és kisgyermekek lábai nem kicsinyített másai a felnőtt lábaknak, mert a kemény csontok helyett inkább porcok képezik, melyek ugyanolyan rugalmasak, mint az orrunkban és fülünkben található porcok. Az évek során ezek a porcok szilárdulnak meg és fejlődnek csontokká gyermekünk lábában
Az újszülött talpán nem látszik a későbbi lábboltozat homorulata, hanem teljesen lapos, de ez nem azt jelenti, hogy a gyermekünknek később lúdtalpa lesz. A lábboltozat a 2. év folyamán alakul ki a járás hatására. Ha a járás nem megfelelő vagy késik, a lábboltozat fejlődése is késik. A lábboltozat megerősödését szolgálja, ha a felállás, állás és járás megtanulása és gyakorlása nem puha matracon, hanem stabil felületen történik. Erre tekintettel kell lenni a járóka és ágy berendezésekor. A gyermek felállását és járását nem szabad siettetni.
Nem kell megijedni, ha a gyermek az állás, járás megindulásakor kissé csámpás. Minden egészséges gyermek úgy áll fel, hogy sarka kissé befelé dől és a boka belső része még lejjebb van. Ilyenkor sok szülő hiszi azt, hogy gyermeke lúdtalpas, pedig nem erről van szó. Legtöbbször ez egy teljesen természetes folyamat, hiszen a terhelés megindulásával kezd el kialakulni az izomzat. A felállást követő oldalazó lépegetésekkor láthatjuk, hogy a kicsi lábujjait behúzva (bekarmolva) szinte belekapaszkodik a talajba. Ilyenkor jobb, hogyha nem adunk még rá cipőt, mert mezítláb nagyon intenzíven fejlődnek a lábizmok. Ebben az időszakban csúszásgátlós zokni vagy bőrdarabokból varrott puha talpú mamusz az ajánlatos a lakásban.
Egészséges, ha fűben, homokban, földes talajon mezítláb jár, mert az apró egyenetlenségek segítenek a láb kis izmainak edzésében és nem terül úgy szét a lábfej. A kemény, sima felülettel más a helyzet: a láb elülső része szétterül, ezért befelé fordul a sarok.
Ha cipőt húzunk a kicsire, fontos, hogy a lábbeli talpa ne csússzon, és védelmet nyújtson az időjárás és a talaj viszontagságai ellen. Használt, kitaposott cipőt ne adjunk a gyermekre, mert minden gyermek lábfejlődése más, így egy használt cipő egészségtelen helyzetbe kényszerítheti lábát.
A gyerek cipője ne legyen se kicsi, se nagy. Egy gyerek nem tudja magának pontosan állapítani, hogy nyomja-e a cipő vagy sem. A gyerekeknek általában jóval magasabb a fájdalomküszöbük, mint nekünk felnőtteknek, így előfordul, hogy míg mi, a kényelmetlen cipőket csak rövid ideig tűrjük, addig a gyerekek hordják azokat tovább is. Ennek következtében észrevétlenül alakulhatnak ki nyomási pontok és egyéb problémák. Ez azt jelenti, hogy a szülőknek rendszeresen meg kell vizsgálniuk a cipőket és a lábakat, figyelni kell az esetleges piros foltokra a lábak külső és belső oldalán, a lábujjízületekre, a lábujjhegyekre és a sarokrészre is. A „Majd belenő.” mondatot is felejtsük el, mert a túl nagy cipő is rontja a lábak fejlődését. A túl nagy cipőben nem tud a láb megfelelően gördülő mozgást végezni így romlik a járás minősége és sokszor elesik, elbotlik a túl hosszú cipő miatt a gyermek. A lábnak a megfelelő fejlődéshez és a jó talajérintkezéshez megfelelő méretű cipőre van szükség.
Soha ne vásároljunk cipőt próba, illetve előzetes talpmérés nélkül! Meg kell mérnünk a gyerek lábát és ehhez 0,5 – 1 cm-t hozzáadni, hogy járás közben a gyerek lába kényelmesen tudjon mozogni a cipőben. Cipőpróbánál ezt úgy is megállapíthatjuk, ha mutatóujjunkat a gyerek sarkánál bedugjuk a cipőbe – ha éppen, szűken befér, akkor jó a méret. Fontos, hogy a cipő orra elég magas legyen, hogy kellő mozgásteret biztosítson a lábujjaknak. Speciális cipőknél a mérési mód eltérhet.
Milyen gyakran kell a gyerekek lábát megmérni? Ahhoz, hogy a gyerek cipője se túl nagy, se túl kicsi ne legyen – a kis lábacskákat 2-3 havonta meg kell mérni. 2-3 éves korban a gyerekláb ugyanis évente körülbelül két-három méretet nő: óvodás- és kisiskolás korban 2, később, pedig 1 vagy 2 méretet.
„Milyen a jó gyerekcipő?
(Dr. Bender György: Gyermekláb, gyermekcipő)
1. Kéregrész
A legfontosabb, hogy hat éven aluli gyerekre ne adjunk olyan papucsot, szandált, aminek hátul nincs kérge. Az egészséges lábbelinek ugyanis az egyik feladata az, hogy egyenesen tartsa a sarkat és megakadályozza annak befelé fordulását, dőlését. Ez megoldható például úgy, hogy a cipő belső részén a sarok körülbelül fél centivel vastagabb, ez az úgynevezett supináló sarok. A másik lehetőség a sarokfogó, mely egyenes vagy kissé kifelé dőlő, s ezt egészíti ki az előre vezetett kéregrész.
2. Középrész
Kifejezetten káros a gyerekcipőbe eleve beépített magas lúdtalpbetét használata. Ez nem tévesztendő össze az úgynevezett lágyékbetéttel, mely a sarok és a bütyökrész között ívelő, két végén támaszkodó, rugalmas híd. Ez ugyanis a beépített lúdtalpbetéttel ellentétben nem emeli a hosszboltozatot. (Ha emelné, akkor a hosszboltozatot tartó izomzat gyengülne, hiszen nem kellene dolgoznia.) Szintén nem minősülnek beépített betétnek a plasztikus talpbélések és ujjkapaszkodók sem.
3. Előrész
Fontos, hogy a cipő orra kellő mozgásteret biztosítson a lábujjaknak. A belső rész ennek érdekében legyen egyenes, kellően magas. A szandálok belső hossza legalább fél, a cipőcskéké egy centiméterrel hosszabb, mint a gyerek lába.
4. Talp
Akkor jó, ha könnyű és hajlékony, nem csúszik a legkülönfélébb felületeken sem. (Próbáljuk meg kettéhajtani a cipőt, ha elég rugalmas a talp ez viszonylag könnyen megy). A vastag talpú, nehéz cipők talán tartósabbak, de nem segítik elő az egészséges lábfejlődést, illetve baleset veszélyesebbek lehetnek.
5. Alapanyag
A gyerekek lába erősen izzad (óránként 0,5 – 1 gramm izzadsággal kell számolni), ezért ügyeljünk a természetes alapanyagokra! Mivel a talp műanyagból, gumiból készül, különösen fontos, hogy a talpbélés és a belső borítás textil vagy valódi bőr legyen, a felsőrész, pedig szintén valódi bőr. Ezek az anyagok megfelelően szellőznek, ugyanakkor jó támaszt adnak a lábnak minden irányban.
6. Széltében is, hosszában is
Jó volna, ha az apró cipőknek nem csupán a hosszát, hanem szélességét is gyerekünk lábmérete alapján választhatnánk meg, mivel a láb a járás és az állás közben széltében és hosszában is mozdul, a cipőnek ezt az oldalsó mozgást is figyelembe kell vennie. A láb első része az elrugaszkodáskor szélesebb. Ha a cipő nem hagyja meg ezt a mozgásteret, akkor megnyomódik a bütyök.”
Végezetül, mivel a láb és lábujj deformáció a felnőttkorban nagyon elterjedt jelenség, külön figyelmet kell szentelni gyermekkorban a lábak és a lábujjak egészséges fejlődésének. Tény, hogy minél többet tornáztatjuk a lábakat, annál erősebbek lesznek. Minden életkorban hasznos a lábtorna. A járás folyamatában a legfontosabb és egyik legérzékenyebb szerv a talp. Ezért tanácsos, hogy a gyerekek sokat szaladgáljanak mezítláb. Ha tehetjük füvön, homokos vízparton járassuk mezítláb gyermekünket, mert nem csupán egészséges, hanem élvezetes is az egész család számára.
Tehát a gyerekcipők nem akadályozhatják a lábat és a lábujjakat a szabad fejlődésben. Kiképzésükben és használatukban azt az érzést kell kelteniük, mint amikor a gyermek mezítláb jár.
Fenyvesi Ildikó
gyógytornász
Tavaszi méregtelenítő kúra
k.
